10382229_1602457513308399_8129924562099895594_o

 “Az erdõbe vágyom, füstös hippik közé, hallgatni az esõ dobolását a fák levelein, nézni a felhõket, sétálni a reggeli harmatban, az elsõ tûz köré gyûlni, kávét melegíteni fémbögrében, angolul örülni a másiknak, nem nézve, kicsoda és honnan jött, megölelni az utamba tévedõ idegeneket, beállni a dobok ritmusára örjöngõ tömegbe, meghajolni földig minden étkezés elött, tipiben ébredni, vagy a mezõn, az ölelésedbe fonódva, patakban fürdeni, a városban sétálni, élvezni, hogy megbámulnak, tudni, hogy látványos másságom tanúbizonysága annak, hogy mások közé tartozom, együttélni a természettel, érezni Földanya lüktetését az ereimben, és hálát adni minden reggelért, mely nem a társadalom trágár szürkeségében ért.”